http://agaveblog.hu/

jeges bejegyzései

Ez az Agave Könyvek hivatalos blogja, amelyen naprakész információt szolgáltatunk a kiadóról, a könyveinkről, meg minden másról, ami velünk kapcsolatos.




Barátaink


Közreműködnek:

A pályázatok nyertesei:

  • Tauer Szandra
  • Marton Gergely
  • Sas Zsuzsanna
  • Oroszlány Balázs
  • Derzsy Balázs

    • free web counter

    Sötét tűz

    Viszonylag hosszabb idő elteltével ismét egy újabb kiadványt olvastam el az Agave Könyvek repertoárjából. C. J. Sansom második regénye, a Sötét tűz 1540-es év Angliájába repít vissza minket. VIII. Henrik a nőfaló király a pápa iránt érzett olthatatlan gyűlölete okán kilenc éve vezette át az országot Róma egyházi fennhatósága alól, és lett az Anglikán egyház feje. A király 1536-1539 között a kolostorokat módszeresen föloszlatta (ebben az időben játszódik a szerző első, a Kard által című regénye), Cranmer püspököt bízta meg a klérus irányításával. A változásokban nagy szerepe volt Henrik első miniszterének, Thomas Cromwellnek és a mögé felsorakozó reformátoroknak.
    Az 1530-as évek végére a reformok lendülete mintha megtört volna, a katolikus Franciaország és Spanyolország Róma támogatásával bármikor kész volt inváziót indítani az eretnek Sziget-ország ellen. Henrik mindezek miatt kénytelen volt minél több pénzt az ország külső védelmének megerősítésére fordítani. A belső feszültségek egyre hangsúlyosabbak lettek a refomátorok és a pápisták között. Cromwell hatalma meginogni látszott, helyzetét tovább gyengítette az, hogy Henriknek nem volt ínyére Cleves-i Anna, akit negyedik felségként Cromwell erőltetett rá az uralkodóra. London szerte az a pletyka járta, hogy Henrik kiszemelte magának Howard Katalint, Norfolk herceg tizenéves unokahúgát.
    Cromwellt 1540. június 10-én letartóztatták, és a nyilvánvalóan kohol vád, a felségárulás megpecsételte jövőjét, végül 1540. július 28-án kivégezték. Henrik elvált Cleves-i Annától, és a kivégzés másnapján feleségül vette Howard Katalint.
    Sansom történelmi jegyzete szerint is, Cromwell gyors eltávolítás a hatalomból és az élők sorából különösen meglep volt, és a történészeknek a mai napig komoly fejtörést okoz, hogy vajon mi történhetett. Sansom a történelmi tényekben keletkezett rések kitöltésével építette fel a Sötét tűz izgalmas történetét.
    Matthew Shardlake, a Lincoln’s Inn ügyvédje épp egy testvér-gyilkossággal vádolt fiatal lány védelmével foglalkozik. A lány nem vall bűnösségéről vagy ártatlanságáról, ezért a prés alá kellene küldeni, de két hét haladékot kap. A bírói türelem oka, mint kiderül, Cromwell befolyásos nyomása, akinek szüksége van Shardlake segítségére. A St. Bartholomew kolostor felszámolása során egy teli hordó erős szagú, furcsa folyadékot találtak és egy képletet a görögtűzként, sötét tűzként elnevezett középkori „biológiai” fegyverről. Cromwellnek szüksége van a képletre és a folyadékra, hogy a megtépázott renoméját helyreállítsa a király előtt. Shardlake-nek, és Cromwell bizalmasának, Jack Baraknak két hét áll a rendelkezésére, hogy a föld alól is előkerítse a Sötét tüzet. Az ügy azonban korántsem olyan egyszerű, mint hinnék. Politikai intrikák, társadalmi feszültségek, kegyetlen gyilkosságok sűrűjében kell nyomozniuk, miközben a gyilkosságokkal megvádolt Wentworth lány ügyét is meg kell oldaniuk.
    Sansom a megtörtént események adott keretei között nagyon izgalmas fiktív történelmi krimit alkotott, amelyen látszik az alapos kutatói munka. London utcái, a korabeli jogi eljárások rendje, a hatalmasságok közötti ármánykodások, a nemesi címért folytatott küzdelem, a társadalmi ranglétra okozta feszültségek hitelesen színesítik az alapjában is kitűnő történetet.
    Aki szereti a történelmi regényeket, illetve a bűnügyi történeteket, kettő az egyben megkapja most, ezenkívül egy lehetséges forgatókönyvet kapunk az 1540-ben megtörtént politikai fordulat szövevényes hátteréről.
    írta: jeges-varga, 09-06-24 2009. jún. 24. 20:17 - címkék: jeges, olvasónapló és kategóriák: - 4 komment

    A penge élén

    Matt Scudder alkoholista, immár három éve nem iszik, minden nap új remény számára. Napi rendszerességgel látogatja az AA gyűléseket, olykor egy-egy megbízást teljesít, mellyel elszöszmötöl egy ideig.
    Az Agave Kiadó a Ha a szent kocsma is bezár visszatekintő regényét követően – ahol a régi kocsmajáró Scudderről találkozhattunk – a Nyolcmillió halál által kitaposott utat folytatja, és az egykorvolt bárok nélküli New Yorkot tárja elénk magányos főhősén keresztül.
    A Scudder sorozat erőssége abban rejlik, hogy a bűnügy sok esetben másodrangú kérdés, sokkal inkább egy társadalom személyes látképét kaphatjuk általa.
    A penge élén című kötetben egy aggódó apa keresi fel az ex-hekust, hogy kutassa fel eltűnt lányát, aki szebb álmok reményében érkezett Indianaból Manhattanbe, de most hűlt helye, eltűnt anélkül, hogy bárkinek üzent volna. A történet másik szálán egy az AA-gyűléseken frissen megjelent fiatal férfi kezd barátkozni Scudderral.
    Abban mit sem változott a Scudder regények világa, hogy komor képet festenek New York sötét sikátorairól, utcáiról. Most sem járunk másképp, mégis szerintem az egyik legjobban sikerült Scudder regénnyel van dolgunk ez esetben. Azt megszokhattuk, hogy lassan hömpölyög előre az aktuális nyomozás, de ez esetben a kilátástalan kutatás eredménye a semmiből bújik elő, és olyan erővel csap pofán az igazság, hogy az előre kiszámíthatóban is kiszámíthatatlanra lel az olvasó. Mindemellett egy nem várt csavart is tartogat a végére a történet.
    Block komor hőse továbbra sem látja fényesebben az őt körülvevő világot, de legalább nem iszik, még ha olykor szeretné is, most már nem akar menekülni a fájdalom elől, ha fájdalmas az élet, hát had fájjon.
    írta: jeges-varga, 09-04-26 2009. ápr. 26. 20:59 - címkék: jeges, olvasónapló és kategóriák: olvasónapló - még nincsenek kommentek

    Lehane Sötétség

    Dennis Lehane nevét Clint Eastwood révén ismertem meg. A szerző Titokzatos folyó című regényéből az agg mester rendezett tökéletes feszültségű filmet, nagyszerű színészekkel. Jó pár évvel később a színészként gyenge minősítést érdemlő Ben Affleck csillagos ötösre vizsgázott a rendezői székben, amikor a szerző Hideg nyomon című regényét ültette a mozivászonra.

    Elolvasom »

    írta: jeges-varga, 09-03-23 2009. márc. 23. 8:46 - címkék: jeges, olvasónapló és kategóriák: - 1 komment

    Budapest Noir

    1936. októberében Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke meghal. Az elkerülhetetlen romlás felé robogó ország mély gyászba burkolózik. A nemzeti bánat idején a kétes hírű Terézváros egyik kapualjában, a Nagydiófa utcában egy fiatal lány holttestére bukkannak. Az Est című hírlap helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, az Amerikából hazavándorolt Gordon Zsigmond a látszólag kéjnő gyilkosságnak tűnő ügy utáni szimatolása során folytonosan falakba ütközik. Az újságírói oknyomozás szálai a társadalom legfelsőbb és legalsóbb bugyraiba is elvezetnek. Gordon az egyetlen, aki meg akarja találni a lány gyilkosát. Az esetről ugyan cikket nem írhat, de a kíváncsiság és a fenyegetések és ijesztgetések okozta dac egyre kitartóbbá teszi.

    Elolvasom »

    írta: jeges-varga, 09-03-17 2009. márc. 17. 9:12 - címkék: jeges, olvasónapló és kategóriák: olvasónapló - 1 komment

    Coraline - olvasónapló

    Neil Gaiman munkássága eddig kimaradt az életemből, egy gyerekeknek (és talán felnőtteknek is) szóló mesekönyvével kezdtem az ismeretséget. Az Agave Kiadó a Coraline vékonyka kötetét Dave McKean eredeti illusztrációival, kemény borításban dobta a könyvpiacra csak pár héttel azelőtt, hogy a könyvből készült film a mozikba került volna. Marketing szempontjából tökéletes időzítés. Természetesen Gaiman neve is egy réteg ízlését kelti fel, de ehhez még társul a Tim Burton-féle rajongótábor. A Coraline-t ugyanis az a Henry Selick ültette a vászonra, aki bár az 1993-as Karácsonyi lidércnyomás rendezője, a mára a műfaj klasszikusává vált mű Burton munkájaként került be a köztudatba. Úgy gondolom, Gaiman és Selick szerencsés párosítás lett a filmvásznon, bár apró hangsúlybeli eltolódások a könyv filmváltozatába becsúsztak.

    Elolvasom »

    írta: jeges-varga, 09-03-16 2009. márc. 16. 11:06 - címkék: jeges, olvasónapló és kategóriák: olvasó - 2 komment

    Agave WIW - jeges

    dr. (ez a tanulmányaim miatt) Jeges-Varga (ez a feleségem miatt) Ferenc a társadalmi érintkezésben elfogadott elnevezésem, de a blogtársadalmak korában EFri, efrijefeg, jeges, jeges-varga néven váltam ismertté.Pécsett, a Pécs-Megyeri városrész (1979-1991 között Lvov-Kertvárosnak hívták) egyik tízemeletes panelépületének második emeltén élek másfél szobás mikrokozmoszomban feleségemmel, és egyéves kisfiammal.

    Elolvasom »

    írta: jeges-varga, 09-03-10 2009. márc. 10. 13:53 - címkék: agave, jeges, wiw és kategóriák: - 19 komment

    Stephenie Meyer: A burok

    A Földet egy idegen faj keríti hatalmába, akik az emberek elméjét irányításuk alá vonják, a testüket érintetlenül hagyva. Az emberiség nagy részét maga alá gyűrte ez a váratlan invázió, ám akad néhány ellenálló elme, aki nem kér a burok létből. A betolakodók a Földet a saját idillikus világukká változtatták, ahol nincsenek betegségek, és mindenki vakon megbízik a másikban. A testekbe beférkőző apró lelkek már sok világot meghódítottak. Egy világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, aki a lázadók egyikének gazdatestét kapja lakhelyül. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri mindazokat a veszélyeket, amivel szembe kell nézni egy idegen testben, ám azzal nem számol, hogy a gazdatestben lakozó lélek sokkal erőteljesebben követeli vissza saját testét. Melanie emlékei, érzései lassan eltelítik a Vándor elméjét, így elindulnak felkutatni azt a titkos menedéket, ahova Melanie szerelme és öccse menekülhetett.

    Elolvasom »

    írta: jeges-varga, 09-03-02 2009. márc. 2. 9:25 - címkék: jeges, olvasónapló és kategóriák: - 7 komment

    Legutóbbi kommentek

    Kategóriák

    Címkék

    Blog archívum

    Blog motor