Philip K Dick bejegyzései 
A Frolix-8 küldötte - előkészületben!
Az ideihez hasonlóan a következő évet is egy Philip K. Dick-regénnyel indítjuk, pontosabban A Frolix-8 küldötte című kötettel, ami először 1970-ben jelent meg, vagyis az alkotókorszak derekán. Klasszikus történettel van dolgunk, amiben Dick világának minden fontos eleme megjelenik. Az egyik főszereplő Nick Appleton egyszerű kétkezi munkás, akinek az élete csalódások sorozata, és reménye sincs rá, hogy valaha feljebb kerülhet a szigorú társadalmi ranglétrán. Vele szemben pedig ott van Willis Gram, aki igazi kényúr, így az evolúciós fejlődésben kiemelt elit élén áll, és az egész Földet irányítja. Amikor mindketten beleszeretnek ugyanabba a lányba - aki ráadásul a kormány ellen lázító propagandát terjeszt -, a sorsuk összefonódik.
Ráadásul éppen ekkor tér vissza az űrből az elveszettnek hitt forradalmi vezér, Thors Provoni, méghozzá nem egyedül: egy minden tekintetben idegen lényt hoz magával, hogy segítségével megváltoztassa a merev, zsarnoki világrendet. Ez azonban csak az egész világ megváltoztatása árán lehetséges.
Megjelenés: január 26.
Philip K. Dickről ír a Gépnarancs
A Gépnarancs szerkesztősége cikksorozatot indított Philip K. Dickről, melynek keretében részletesen kívánják bemutatni az író univerzumát és munkásságát. Eddig két rész olvasható el, mindkettő rendkívül komoly, részletes és jó hangvételben írt elemzés, aminek mi nagyon örülünk, és bátran ajánljuk a figyelmetekbe.
1. rész: bevezetés a Philip K. Dick-univerzumba
2. rész: esszé a Timothy Archer lélekvándorlása című könyvről
A legjobb Philip K. Dick-regény
Lezárult a másfél hónappal ezelőtt kiírt szavazásunk, és megszületett a legjobb Philip K. Dick-regény. A győztes igazából már az első órákban megszerezte a vezető helyet, amit magabiztosan tartott is a szavazás végéig. Ennél izgalmasabb volt a második-harmadik, illetve negyedik-ötödik helyek sorsa, ahol két-két regény heteken át versenyzett egymással, hol az egyik, hol a másik vezetett. További érdekesség, hogy mind a huszonkét cím kapott legalább két szavazatot. A játékban összesen 407-en vettetek részt, köszönjük!
Rengeteg írást kaptunk a meghirdetett pályázatunkra is, ezeket mostantól kezdjük el feldolgozni. A végeredmény megtekintéséért kattintsatok.
Szerda éjfélig szavazhattok a kedvenc PKD-könyvetekre!

Ez az utolsó emlékeztető: szerda éjfélig tart a júliusban meghirdetett szavazásunk, melynek keretében a legjobb Philip K. Dick-könyvet keressük. A részletekről itt lehet olvasni, a szavazáshoz pedig az alábbi linkre kell kattintani:
Vajdai Vilmos Philip K. Dickről
Fuck Reality! Az Agavenál vásárolt pólómon hordom, hirdetem Philip K. Dick arcával ezt a mondatot. Létezik egy másik valóság, másik idő, illetve a miénknek egy másik látása, megfejtése, tudom! Mint Babits Gólyakalifa című művében is (ki hinné, hogy Babits is írt Philip K. Dick regényt?!).
Nem olvasok egyszerre két K. Dick regénynél többet! Mert olyankor már kezdem érezni, pontosabban már kezdem nem érezni, hogy elvész a kényelmes, megszokott valóság, amit mellesleg sokszor annyira gyűlölök! Nem mellesleg az a másik tér, idő, valóság sem jobb az általunk ismertnél, elfogadottnál, – sőt rémisztőbb - talán ugyanaz csak egy igazibb, kevésbé képmutató megfejtése; a valóság maga? Ami ugye Fuck… Mikor elolvastam az első regényt tőle (Csordulj könnyem mondta a rendőr - azóta is a kedvencem, talán mert első volt és kinyitott egy kaput, talán mert az egyik legjobb…), azt éreztem, hogy: igen, ez az, mindig is sejtettem, hogy így is lehet, pontosabban; Így Is Van!
És még egy párhuzam amit nem lehet nem észre venni: K (Franzba is, hogy értsd!).
Vajdai Vilmos színész, rendező és zenei dramaturg. Közel negyedszázada tagja a Budapesti Katona József Színháznak, és alapítója volt a Korai Öröm zenekarnak.
Amennyiben te is meg szeretnéd osztani velünk a gondolataidat Philip K. Dickről, írj a pkd@agavekonyvek.hu címre. Szavazni augusztus 31-ig van időd.
Izing Róbert Philip K. Dickről
Avassuk szentté Philip K. Dicket, oké? Amikor 2003-ban egy könyvesboltban állva találkoztam Az ember a Fellegvárbannal, egy egészen határozott gondolat fogalmazódott meg bennem. Akkoriban egy kulturális tévéműsor szerkesztőjeként dolgoztam, és azonnal felkutattam ezt az általam nem ismert kiadót, és be is hívtam őket egy interjúra a stúdiónkba, hogy így jelezzem elismerésemet az általam forradalminak tartott tett iránt, és egyúttal felhívjam – valószínűleg csekély számú – nézőink figyelmét erre a nagyszerű, történelmi eseményre. (Abba most nem is megyek bele, hogy egy 10-es skálán mennyire vagy őrült, hogy azt hidd, hogy 2003-ban, Magyarországon jó ötlet kiadni egy PKD-regényt. 8? 9?) Bár próbálom sztoikus nyugalommal, vagy buddhista szerzeteseket idéző távolságtartással szemlélni ezt a valóságnak nevezett dolgot, ahogy sokunk, úgy én sem vagyok maradéktalanul elégedett a bennünket körülvevő világgal. Ha forró olajba hempergetnek, és közben fiatal kortárs költők verseit olvassák fel, akkor sem tudnám megmondani, hogy miért, de az Ember a Fellegvárban borítóját bámulva (ami számomra "a" Dick regény) határozottan úgy éreztem, hogy a körülöttem lévő világ egy árnyalatnyival elviselhetőbb lett. (Lehet, hogy ez olyan, mint Dicknél az apja gázmaszkja, vagy a Beatles-dal, csak fordítva.) Ez az érzés ugyan halványult bennem az évek során, de minden egyes alkalommal, amikor egy Dick regény magyar megjelenéséről értesülök, az ismétlődő, biztonságot nyújtó dolgok láttán érzett megkönnyebbülés fut át rajtam: "- Huh, egy újabb Dick regény. Akkor a világ talán még sincs elb@&#va teljesen."
Miles Whittaker Philip K. Dickről
Philip K. Dick néhány regénye egészen zseniális. A Kamera által homályosan, Az ember a fellegvárban, és persze a legnyilvánvalóbb, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Az utóbbi főleg a Szárnyas fejvadászra való hatása miatt. Dick regényei látnokiak voltak, jóval megelőzték a korukat, ráadásul érződik bennük pszichedelikus kábulat, már-már őrület, amit nem nagyon találni más írók műveiben. A történetek ugyan végig megőrzik az egységes elbeszélésmódot, de az ötleteket több szinten fejezi ki Dick, így ezek közül jó párat csak többszöri olvasás után lehet felfedezni.
Azt kell mondjam, hogy nekem Az ember a fellegvárban a kedvencem. Igen hitelesen ábrázolja a politikai cselszövések természetét, jól megérteti az olvasóval a nemzetközi konfliktusokat, és megmutatja, mi az általánosan elfogadott valóság, szemben a ténylegessel. Vannak mindennapi dolgok a könyvben, amiket mindenki valóságként értelmez, miközben a világ teljesen másképp működik. Ugyancsak rendkívül meggyőzőn mutatja be, hogy milyen az, amikor a történelmet a győztesek írják, és nem az igazi tényekre alapozzák. Minden történetnek mindig két oldala van, és az elfogadott gyakran nem a valóságot jelenti, ahogy láthatjuk a könyv végén. Közelebbinek találom ezt a mai világhoz, mint Dick bármely más futurisztikus regényét. Persze, ez egy alternatív világban játszódó regény, de bemutatja több formáját a napjainkban is alkalmazott ködösítéseknek, manipulációknak.
Miles Whittaker a Demdike Stare nevű brit experimentális duó tagja.
Amennyiben te is meg szeretnéd osztani velünk a gondolataidat Philip K. Dickről, írj a pkd@agavekonyvek.hu címre. Szavazni augusztus 31-ig van időd.
Az SFmag Philip K. Dickről
A múlt hétfőn kiírt szavazásunk alkalmából az SFmag nevű tudományos-fantasztikus portál is összegyűjtötte a kedvenc Philip K. Dick-novelláit és regényeit, és egy hosszabb írásban tették ma közzé.
Amennyiben te is meg szeretnéd osztani velünk a gondolataidat Philip K. Dickről, írj a pkd@agavekonyvek.hu címre. Szavazni augusztus 31-ig van időd.
Bus István Philip K. Dickről
Ha már Dick, legyen kemény! (elnézést...) Philip K. Dick agya olyan rugókra jár, amelyek valami végtelen szingularitásban lüktetnek fel s alá, sohasem látott ívek mentén, kicsavarodva, önmagukba visszafordulva-kapaszkodva. Minden novellája és regénye meghökkent, olvasás közben pedig rádöbben az ember arra, amire már minden kritikus felhívta a figyelmét idejekorán: egész Hollywood tőle nyúlt.
Az Istenek invázióját azonban soha az életben nem fogják filmre vinni. (Talán Stanley Kubrick megpróbálkozhatott volna vele – hasonlóan beteg volt, mint az író.) Dicknek ez a műve ugyanis már-már nem is sci-fi, hanem valami végtelen, hallucinációkkal megterhelt lázálom. A CY30-CY30B csillagrendszer elhagyott kisbolygóján jelenik meg Jah, a száműzött isten, hogy az ott magányosan dolgozó Rybys Rommey méhében a Földre küldje fiát. Rybys és Herb Asher, a könyv másik főszereplője elindul hát az anyabolygóra, amely éppen Belilah, a sötétség istene tart uralma alatt. Az istenek természesen brutálisan összecsapnak, de addig filozófia, vallás és sci-fi keveredik, úgy, hogy alig tudjuk kibogozni. Nyomokban humort is tartalmaz, de viccnek azért durva lenne. A könyv végére érve mindenesetre hálásak lehetünk Dicknek, hogy nem a mi agyunkban fogant meg ez a kegyetlenül zavarba ejtő történet.
Bus István a Playboy főszerkesztője.
Amennyiben te is meg szeretnéd osztani velünk a gondolataidat Philip K. Dickről, írj a pkd@agavekonyvek.hu címre. Szavazni augusztus 31-ig van időd.
Pék Zoltán Philip K. Dickről
Nekem az első találkozás egy íróval általában meghatározó. Dick írásaiban az tetszett meg, hogy a szereplők világa egy pillanat alatt átalakul, a valóság összeomlik és egy másik „valóság” foglalja el a helyét, és aztán már nem is tudod, hol jársz. Ezt a fikciós szédülést éltem át az Ubik olvasásakor, és nekem teljesen új volt. Sok évvel ezelőtt történt ez, amikor az íróról még nem tudtam semmit, és a történetet sem biztos, hogy értettem, de a hangulata, világa mégis mély nyomot hagyott bennem.
Később aztán sokat olvastam tőle angolul is, megismertem a regények kontextusát és egyebeket. Mivel szerencsémre azóta sok könyvet fordíthattam tőle, és tetemes időt töltöttem velük, a kapcsolatom is átalakult a regényekkel. Legnagyobb hatással rám talán a Kamera által homályosan volt, ami kíméletlen és döbbenetes történet, és az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? sötét és borzongató világa. De fontos dolog Dickkel kapcsolatban, hogy minden könyvében vannak ragyogó ötletek, jelenetek vagy szereplők, amik miatt lehet és érdemes olvasni, szeretni.
Pék Zoltán számos Philip K. Dick-regényünk fordítója.
Amennyiben te is meg szeretnéd osztani velünk a gondolataidat Philip K. Dickről, írj a pkd@agavekonyvek.hu címre. Szavazni augusztus 31-ig van időd.






